Adventi dekorációk örökzöldekből

Minden évben adventkor, kívül-belül, feldíszítem az otthonunkat. Igyekszem ilyenkor odakintre természetes anyagokat használni vagy az újrahasznosítás jegyében, új életet adni egy-egy számunkra már haszontalan tárgynak. Ilyenkor szárnyalhat a kreativitás, lehet mindenfélét alkotni, új életre hívni, ez pedig engem nagyon ki szokott kapcsolni. Gondoltam inspirációnak, megosztom veletek is az idei kreálmányokat.

Idén hazai pályáról, anyukám udvarából, kaptam többféle fenyő ágat is. Ebben az évben a fenyők, kicsit túlnőtték a helyüket, ezért sok ágat le kellett róluk metszenünk. Hasonlóan járt a tiszafa és a borostyán is, ami folyamatosan terjeszkedik. Gondoltam, ha már ennyi szép örökzöld ágam van, az idei kültéri díszítést ezekkel fogom megoldani. A kiskapunkra évek óta ugyanaz a csillag dekoráció van kirakva, amit idén, szeretnék máshová átrakni, ezért arra gondoltam, hogy készítek a helyére egy kopogtatódíszt, hogy ne legyen üres a kiskapu és a bejárati ajtónk régi kopogtatóját is kicsit átvariálom. 

Hozzávalók a kiskapu kopogtatójához:

• szalma koszorúalap 
• örökzöld ágak (fenyő, tuja, tiszafa vagy borostyán, ezek tartósak, mutatósak és hangulatosak is télen)
• drót
• szalag  
• igény szerint díszek (nálam most csilingelők, de ezek is lehetnek természetesek, dió, toboz, szárított narancskarikák, mézeskalács figurák, bogyók...) 

A koszorúalapot dróttal felrögzített fenyőágakkal raktam körbe. Törekedtem arra, hogy megmaradjon a koszorúforma és teljesen elfedje az alapot is. Kötöttem hozzá egy masnit, amit szintén dróttal erősítettem a koszorúra. A felső részre pici, csilingelő díszeket tettem, hogy még ünnepibb megjelenést adjon a koszorúnak. Ezek már enyhén szeles időben is kellemes, halk, csilingelő hangot fognak adni. Ezzel kész is vagyunk. Mivel ez az utcán lesz, nem szerettem volna több díszt rátenni. Ami még jó ebben a kopogtatóban, hogy ha elszáradnak az ágak, simán mehetnek a komposztba, a koszorúalap és a díszek pedig újra felhasználhatóak jövőre is. 

Szeretek egy koncepció szerint díszíteni, nekünk az tetszik, amikor minden harmóniában van egymással. A bejárati ajtónk kopogtatója már kb. 3 éve ugyanabban a formában kerül ki, ezért idén, hogy stílusban hasonló legyen a kiskapu díszével, feldobtam néhány tiszafa és borostyán ággal azt is. Ezzel már szinte teljesen más jellege lett. Még ezek után is maradt néhány fenyőágam, ezért arra gondoltam, az utca felőli két korlátunkat is feldíszítem velük és teszek azokra is egy-egy ugyanolyan szalagot, mint a kopogtatóra. A végeredmény sokkal szebb lett, mint elsőre gondoltam. A örökzöld ágak, szépen feldobják a korlátot is, ünnepi hangulatba öltöztetve a házunkat.

Megspékeltem még egy kültéri led égősorral is a korlátdíszt.
Nagyon klassz lett!

És még egy ötlet, ami tavaly készült a bejárati ajtónk mellé. A szomszédban hatalmas leylandi ciprusok vannak, ez az első képen látszik is, és sűrűn kell a mi oldalunkon is vágni. Tavaly ezekből készítettem téli manót, megörvendeztetve vele az utcabeli gyerekeket. Csokorba összefogtam a ciprus ágakat, összekötöttem a végüket és a feje tetejére állítottam a csokrot. Ez lett a manó teste. Volt itthon régről mikulás sapkám, levettem a bojtját, a fehér részt visszahajtottam és kitömtem, hogy legyen formája. Ez került a manó "fejére", eltakarva az ágyak végét és az összekötözést. Dróttal rögzítve egy szép nagy krumpli lett az orra és maradék filc anyagból vágtam neki piros kesztyűt. A gyerekeknek nagyon bejött :-) 

Téli manó 2019'

Ez pedig egy ráadás. Nem örökzöld, de annak a termése, úgyhogy helyet kap itt ő is. Hangulatos tobozdekoráció apró fényekkel meghitté varázsolva.