Gyerekkorom meghatározó édessége volt a tejbegríz, megszámlálhatatlan alkalommal elkészítette nekünk a dédi. Apai ágról örökölt vékonyságommal nem tudtak mit kezdeni az ősök. Anyám oviba, térdig érő zokniba vitt, mert olyan kis vékony lábaim voltak, hogy legalább a zoknival is kicsit erősített a végtagjaimon. A nagyszülőknél sokszor naphosszat eljátszottam, emlékszem ők is mindig próbáltak felhizlalni mindenféle finomsággal. Nagyon hálás vagyok azért, hogy nem cukros vackokat tömtek akkor belém, hanem finomabbnál finomabb ételeket. De itt volt ez az édesség, az egyetlen, a legjobb, a dédijébe mindig voltak keményebb golyóvá összeállt apró gombócok, az íze is olyan finom volt. Nála jobban senki sem tudta elkészíteni és ez annyira meghatározó emléke lett a gyerekkoromnak, hogy mai napig vágyakozom utána. Persze akkor búzadarával, cukorral és tejjel készítették, de akkor még nem hallottunk arról, hogy létezik ételintolerancia.
Aztán hipp-hopp eltelt cirka 30 év, és öt lombik után felborult a rendszer, bekopogtak hozzám az ételérzékenységek és minden a feje tetejére állt, legalábbis étkezés szempontjából. De a vágyakozás nem csillapodott a tejbegríz iránt, úgyhogy elkezdtem a kísérletezést, hogy megtaláljam a tökéletes receptet. Jó néhány próbálkozás után (szafi, darált rizs...) végre ez lett a tökéletes.
Hozzávalók 2 adaghoz
500 ml növényi tej
100 g barna rizsdara (79,4 CH/100 g)
2 evőkanál eritrit
ízlés szerint a tetejére friss gyümölcs, karobpor, kakaó (HI 1-es!), fahéj
Az összetevőket a tejjel felteszem főni. Mikor kezd összesűrűsödni az egész, várok még 1-2 percet. Amikor a légbuborékok elkezdenek szottyogni a masszából, akkor van teljesen kész.
A végeredmény egy tökéletes, darás, nem túl édes nasi lesz, amiről nem lehet megmondani, hogy ez nem búzadarával készült.
1 adag 39,7 g CH-t tartalmaz, ezért ezt is ügyesen beosztva ajánlott fogyasztani, akár tízóraira és uzsonnára szétosztva vagy 3/4-ét egyikre, a maradékot pedig sport után szénhidrát pótlásként. A hisztamin 0-ás étrendbe is minden összetevője beilleszthető.
🔅 🔅 🔅
2016-ban, lombik előtti vizsgálatok alkalmával, inzulinrezisztenciát állapítottak meg nálam és pajzsmirigy alulműködést. Azóta gluténmentes, tejmentes és IR diétát követünk a férjemmel együtt, akinél kicsivel később, szintén IR-t diagnosztizáltak. A teljes életmódváltásunknak köszönhetően, egy év alatt, az értékeim visszakúsztak a helyes tartományba, a gyógyszert elhagyhattam, de a diétát szintentartás miatt, és mert jól is érzem magam tőle, tovább folytattam. Az IR a cukorbetegség előszobája. A cukorbetegség elleni küzdelmünket az is erősíti, hogy a férjem családjának kórtörténetében az elhízás és a cukorbetegség előkelő helyen szerepelnek. 2020-ban, öt lombik kezelés után, nálam egy újabb kellemetlen állapotra derült fény, kiderült, hisztamin intoleranciával kell szembe nézzek. Azóta az IR és HI diétát összefésülve étkezünk. Ezeket a diétás recepteket osztom meg veletek itt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése