Így készíts téli madáreleséget házilag

Egyik kedves gyerekkori emlékeim egyike, amikor a nagyapám telente kiakasztott néhány kis darab szalonnát a kopár szőlőlugas tetejére és a konyha ablakából néztem, ahogy a sok-sok cinke jött és dézsmált belőle. Olyan jóízűen csipegették, én meg órákig el tudtam őket nézegetni a kályha melletti ablakból.

Nem szakítunk ezzel a szép szokással, így most, hogy idén ősszel nálunk is megtörtént a kertbe a fák telepítése, belefogunk mi is, és gondos madáretetők leszünk. Nem csak a szép emlékek felidézése miatt, hanem mert amúgy is érdemes a téli időszakban némi eleséggel megörvendeztetnünk kedves kis vendégeinket, akik a kemény fagyok idején, nehezen jutnak eleséghez. A téli madáretetésnek viszont vannak aranyszabályai, amiket be kell tartanunk.

Télen...

...és tavasszal

1. A madáretetés felelősséggel jár, így csak akkor vágj bele, ha tavaszig biztosítani tudod a folyamatos etetést. A madarak gyorsan hozzászoknak az etetés helyéhez és napról napra, de évről évre is visszajárnak ugyanarra a helyre, számítva arra, hogy ott folyamatosan megtalálják ínséges időkben is a finom falatokat.

2. A madáreleségek 3 nagy csoportba sorolhatóak: 1. olajos magvak 2. állati zsiradékok 3. gyümölcsök

Ha komolyan elhatároztuk magunkat a folyamatos etetés mellett, akkor úgy tudunk a madarakról a legjobban gondoskodni, ha mindegyikből helyezünk ki.

Ha ezekre odafigyelünk, akkor évről évre hűséges kis téli vendégeink lesznek a kertben.

Madárcsemege házilag

Hozzávalók:

- madáreleség (köles, napraforgómag, lenmag, tört dió, mogyoró, cirok, árpa...)

- marhafaggyú vagy sertészsír (mindenképp állati zsiradékot használj, lehet akár főzésből maradt zsiradék is)

- némi gyümölcs

Szükséged lesz kis szilikon formákra vagy kiszúróformákra (ezekből könnyen ki lehet majd szedni dermedés után) és akasztónak zsinórra vagy kis ágakra, amiket a masszába szúrva biztosítjuk a lyukat ahhoz, hogy elkészítés után könnyedén bele tudjuk fűzni a zsinórunkat és fel tudjuk akasztani. Sokan szívószálat használnak erre a célra, én inkább a természetes megoldást javasolnám, ebben az esetben is.

Elkészítése: Tedd egy tálba a faggyút vagy zsírt, kezd el felolvasztani, ha eléri a folyékony állapotot, tedd bele a madáreleséget és a gyümölcsöket. Keverd bele alaposan, majd kanállal adagold a formákba , még melegen a zsinórt is nyomd bele, vagy a lyukat biztosító ágat. Ha kihűlt és visszakeményedett a töltelék, nyomd ki a formákból és már helyezheted is  a fára vagy a madáretetőbe.

a készen vásárolt faggyúgolyók kiürült hálóit is újratölthetjük :-) 

Készítettem egy csipkebogyó koszorút is nekik. Egyik kutyasétáltatásunk alkalmával találtam egy szép húsos termésű bokrot. Megharcoltam a tüskékkel, de még így is lett szép számmal bogyóm. Gondoltam az asztali gyertyatartóba is jól fog mutatni és ebből kapnak majd a madarak is. Vékony drótra fűztem fel a bogyókat, így könnyen tudtam formázni és arra kötöttem a zsinórt, amivel fel tudom bárhová akasztani, akár a fára, akár a kerítésre. Remélem ízlik majd nekik :-)

Kábeldob újrahasznosítás - így lesz új gurulós asztalunk a teraszon

A Pinterest-en láttam először kábeldobból készült kis asztalkákat. Nagyon megtetszettek! Tudtam, ha lesz egy kis időm nyáron, szeretnék készíteni egyet magunknak is, már a helye és a színe is megvolt a fejemben.
El is kezdtem a keresgélést, akkor még mit sem sejtve, hogy csak nagyon hosszas nézegetés után fogok rátalálni a megfelelőre. Találtam szépet, de borsos áron (annyiért új asztalt is vehettem volna) és 100 km-re tőlünk, vagy közel, de nagyon elhasznált állapotban. Míg nem egyszer, egy nagyon korán kelős szombat reggelen, elkezdtem keresgélni az egyik adok-veszek portálon és véletlenül rátaláltam a nekem éppen megfelelőre, 2500 Ft-ért. 20 km-re volt tőlünk, így gyorsan le is csaptam rá, még aznap el is hoztuk :-) Azt hiszem az egész folyamatban a keresés volt a leghosszabb és legmacerásabb procedúra.

Nagyon szép, megkímélt dob volt, egy családi ház építkezéséről maradt ki. Kis kézi csiszolás, majd festés, görgők felszerelése az aljára és kész is lesz a kis asztalkám egy hétvége alatt - gondoltam én! Közben a férjem, látva  a lelkesedésemet, és mert tudta ezután a kerti bútorainkat fogom felújítani, kapva kapott az alkalmon és gyorsan meglepett a régóta vágyott csiszoló géppel. Már egy éve sóvárogtam érte, de mindig valami fontosabb miatt elhalasztottam. Most ezzel aztán tényleg pofonegyszerű lesz a történet. És az is lett, egy fél napomba telt elkészíteni a teljes asztalkát száradási idővel. Kinti asztalnak készítettem, ezért hogy megvédjem az időjárástól, kapott egy szép színű vékonylazúr réteget, majd lakk réteget is. Az aljára felfúrtunk három darab forgó bútorgörgőt. Ez több funkciót is szolgál majd. Az egyik, hogy ezzel védjük az asztalkát az alulról érkező nedvességtől, ha vizes is lesz a felcsapó esőtől, gyorsabban szárad majd ki. A másik, könnyen mozdítható lesz, ami a mi nagy méretű teraszunkon nem elhanyagolható szempont.

A kidobásra ítélt kábeldob most a teraszunk egyik szép kis asztala. Ugyanazt a színt kapta, mint a frissen felújított kerti bútoraink is, így egymást jól kiegészítve harmonizálnak. Még lehet kap idén egy fehér mandala mintát a tetejére, ha megtalálom a megfelelő stencilt hozzá. Most virágokkal, lámpásokkal és esténként egy-egy pohár borral díszítve tündököl :-)

csiszolva

első réteg lazúr

Inspiráló képek:

hasonló mandala dekoráció kerül még a dob tetejére

Papírfonás - a hulladékcsökkentés kreatív oldala!

Egész életemben alkottam, kreatívkodtam, szépítettem magam körül a dolgokat. Sokszor csak néhány, szinte már kukába való dologból készítettem különlegességeket, használati tárgyakat. Egyszer, az egyik inspirációs böngészésem alkalmával, egy véletlen folytán, ráakadtam a papírfonás művészetére. Olyan gyönyörű kosarakat, edénykéket, díszeket készítettek belőle, hogy azonnal kedvet kaptam hozzá. Tudtam, időigényes lesz az első próbálkozás, de én akkor is akarom! Bezsongattam a család minden tagját, hogy gyűjtsék nekem az újságpapírokat. Szerencsére, az alapanyag beszerzés így gyorsan ment. Kellett még egy hosszabb hurkapálca, hobby ragasztó és olló. Sorra gyülekeztek a 7 cm-re vágott ívek (ezekből készülnek a fonópálcák). Gondoltam egy egyszerű, kis méretű kosár nem lehet nehéz, így ez volt az első próbálkozásom. Voltak hibái és időt sem annyit tudtam rászánni, amivel kellően alaposan készíthettem volna el, de elkészült és nekem tetszett. Már csak a festés és lakkozás hiányzott. Ezután sorra mentettem le az ötleteket, bejelentkeztem fonós csoportokba és már csak egy akadály volt, hogy mindig kellő mennyiségű újságpapír legyen itthon. Azóta elkészült már néhány dolog, amiből párat meg is mutatok.
Hulladék reklámújságok, amik már kidobásra voltak ítélve, kaptak új perspektívát. A Lidl-s újságokból kosár lett, a Lokál-ból koszorú, a Spar-os újságokból pedig karácsonyfa készült.

Ez volt az első próbálkozás! Imádom, kicsit bénácska lett, de azóta is használom süteményes apróságok tárolásához :-)

Decoupage technikával az aljára süti mintás szalvétát applikáltam 

lépésről-lépésre

Ez pedig már a második :-) egy nyári ablakdíszt készítettem.

Festés után

A díszítéshez használt rozs kalászok is saját termesztések :-)
Zöldtrágyaként vetettük, talajjavítás céljából.

Aki kedvet kapott a papírfonáshoz, az a Pinterest-en rengeteg ötletet találhat, készítési segédletet és fonási technikákat.