Rövid visszatekintés, 2020 tavaszára...
Jött a covid, a karantén, az otthonról dolgozás, a social distance, a bevásárlások házhoz rendelésének időszaka, nekem pedig, nagy örömömre, felszabadult némi időm, amit arra használhattam fel, amire csak akartam. Időtlen idők óta szerettem volna, ilyen énidő féle szabad órákat teremteni valahogyan. Nem tagadom, szerintem ezt bevonzottam magamnak 😊. A szabad helyeket gyorsan befoglaltam, egy rég vágyott nyelvtanulás online formában és a kedvenc kreatív hobbim, a bútorfelújítás, megkapták az értékes szabad órákat. A nyelvórák sokféle színt hoztak az addig megszokott hétköznapokba, aminek novemberre egy sikeres nyelvvizsga lett az eredménye. De az igazán elmélyülős, élménydús kreatív elfoglaltságom, a bútorfelújítás, volt az, amiben igazán életre keltem és amitől imádtam az itthon töltött napokat. Régi, kopott, újszerű, hibákkal, kicsi, nagy... mindegy, az élmény mindegyiknél ugyanúgy megvan. Segít ellazulni, segít feltöltődni, AHA-élmények, flow és a többi hullám elvisznek messzire. Minden benne van, amire nekem szükségem van és mindeközben a legnagyszerűbb, hogy még valami szépet, újat is létrehozok. Most nagy előny volt az is, ekkora bútornál meg pláne, hogy a férjem is home office-ban dolgozott, így néha be tudott segíteni, emelgetni, odébb vinni, megtámasztani a nehezebb elemeket. Mindezek ellenére tavaly nem lettem kész teljesen a felújítással. A hideg őszi napok elérkeztével a bútor leköltözött a pincébe és a végleges festés erre az évre csúszott át. Az eddigi munkálatokat viszont addig is elhoztam nektek, hátha kedvet kaptok egy-egy régi bútorotok átalakításához.
Sublót felújítás I. rész /2020/
Régóta tervben volt már, hogy néhány régi bútort felújítok magunknak, saját használatra. Egyrészről a régi bútorok strapabíró fából(!) készültek, másodsorban egyedi történeteket cipelnek megfáradt erezeteiken, harmadsorban pedig egy jól eltalált stílussal és esztétikummal a modern környezetbe is szuperül beilleszthetőek. Egy nagyon jó állapotú sublótra szert tettem pár évvel ezelőtt, az tároló lett, először a garázsban, majd ahogy szükség volt több helyre, leköltöztettük a pincébe.
Most pedig az új darab(ok), ami tulajdonképpen a legkedvesebb számomra, mert a dédnagymamámé, majd a nagyszüleimé volt, egy régi kredenc és a hozzá tartózó karos pad, amit a nagy teraszunkra tervezek, farmhouse stílusú "grill" terasz bútornak, és tárolónak, amibe minden olyat bele tudok tenni, amit nem mindig vinnék be a házba pl. a székpárnákat, a grillcuccokat. Részben fedett, de nem teljesen védett helyen lesz, emiatt is gondoltam ezt a bútort felújítani. Már sok éve tárolóként funkcionált, lomokkal, kacatokkal telerakva a nagyszüleimnél, van sok hibája, ezért pár évig nem fogjuk sajnálni odakint (telente a pincébe levisszük azért, mint az összes többi kerti bútort).
Minden a kezem alá játszott, 2020 márciusban jött a koronavírus karantén, az otthoni munka... minden kicsit visszalassult, így lett annyi időm, hogy apránként lecsípve naponta az időmből, nekikezdjek. Első lépésként alaposan kisuvickoltam a szekrényt zsíroldóval, ügyelve arra, hogy sehol se maradjanak foltok rajta. Ezután leszereltem az összes foggantyút, zárcimkét, levettem az ajtókat, kivettem a sublót középső részéből a csúsztatható üveglapokat, hogy még véletlenül se törjenek el.
A padon három, a sublóton két réteg zománcfesték volt, amitől meg kellett valahogy szabadulnom. Ehhez a művelethez beszereztünk egy hőlégfúvót, a több száz fokos meleg fújással fel tudom lazítani a festéket és így már könnyebben lekaparhatóvá válik egy spaklival. Ezzel a géppel a többi módszerhez képest viszonylag gyorsan sikerült lekapargatnom a rétegeket.
 |
| Krémszín, alatta almazöld, azalatt szürke színű festék |
A pad és a kredenc kb. 30 óra festékleszedéssel járt így is, de kromofággal még több idő lett volna és az nagyon büdös is. Van aki lecsiszolja a festéket, ezt nem preferáltam. Én a teraszunkon csináltam ezt a műveletet, szabadlevegőn, körülötte növényágyásokkal, a csiszolás óriási kosszal jár, a szél szanaszét fújja az apró darabokat a virágok közé, a fára és belélegezni a festékport sem egészséges (a maszkhasználat sem nyújt 100%-os védelmet). A hőlégfúvó ezzel szemben egy kíméletes megoldás. Nagyon szép állapotban tűnt elő a fa a festékrétegek alól, szerencsére csak a pad tetejét kellett cserélni. Az ülőfelülete ennek meghajlott az idők során, így erre az egyik barkácsáruházban vágattunk egy új lapot és kapott új zsanérokat is.
 |
A hordozható munkpadhoz leszorítókkal hozzárögzítettem a bútorlapokat, így tudtam haladni egyedül is a festékleszedéssel (és a csiszolással is).
|
A következő lépés a csiszolás volt, amit azzal a kis csiszológéppel végeztem, amit már korábban bemutattam a kábeldob átalakítása c. bejegyzésben. Először egy durvább 80-as csiszolópapírral mentem át a bútoron, majd 120-as csiszolópapírral finomítottam a felületét. A faragott és géppel nehezen elérhető részeken kézzel és 120-as, 180-as csiszolópapírral dolgoztam. Ez a fázis gyorsan megy, a géppel csiszolás valami álom, a bútor viszonylag egyenletes felületű, így 2 nap délutánja alatt megvoltam az egésszel.
Ezt a fázist követte a fakittel való javítás. A fakittről nagyon jókat olvastam a bútorfelújítós csoportokban, így amellett döntöttem, bükk színben. Hihetetlenül könnyű vele dolgozni, jól kenhető, simítható, nagyon jól csiszolható, formázható és a végeredménnyel is nagyon elégedett voltam. Szépen ki tudtam vele tömni a repedéseket, az egyenetlenségeket is tökéletesen szintbe lehetett hozni, hepehupák nélkül. A fakittet akár smirglipapírral, akár géppel is, szépen lehet csiszolni, tökéletes, egyenes felület érhető el vele. Nekem tetszik, ha egy bútoron megtalálom a hibákat is, rusztikus hatást keltenek, és mert ekörül a bútor körül nőttünk fel a testvéremmel, minden szögnyom, hiba, mélyedés sokat mesél. Emlékek, érzelmek, amiket nem akarok kikoptatni teljesen a csiszolással, így ez a bútor rusztikus, de a legkedvesebb darab lesz számomra.
Májustól október végéig, munka, nyelvvizsgára készülés és kertépítés mellett, idáig jutottam el a felújítással. 2021 tavaszán folytatom tovább...
